Just for fun

Ma Nif és az Mndk közös újévi koncertjét hallgattuk meg. Az igazat megvallva több helyen vérzett a dolog, a számokkal nem is volt gond, de sok volt a félrefújás vagy egyáltalán nem fújás és ennél nagyobb baj, hogy nem volt ereje a zenének. Ezt figyelmen kívül hagyva, a számok tetszettek és elég jókat nevettünk koncert közben is főleg azért, mert Zsófia, aki 2 napja látta a Macskajajt, Brhams 5. Magyartáncát halva, azt állította, hogy ez benne volt a filmben, hát sajnos nem, de mi sírva röhögtünk.

 

Elsősorban boldog újévet kívánok minden kedves olvasómnak, remélem mindenki túlélte a tegnap estét. Igaz sosem értettem miért pont ilyenkor van az évforduló, szerintem sokkal jobb lenne tavasszal, bár ezen változtatni már nem tudunk.

A helyszín Marcali, Zergéék gyógyszertára melletti villa, mely lényegében egy hatalmas ház, rengeteg szobával és egy elég nagy tánctérrel. A beugró egy üveg rövid volt, én egy fél literes Hubertust-sal érkeztem, melyet Sprite-tal felöntve sikerült is elfogyasztanom, más italok kíséretében, így határozottan jó kedvem volt. A társaság nagy részben BLG-s, főként a mi évfolyamunk jól összeszokott kis társasága, kiegészítve 1-2 emberrel innét-onnét, így egy 25-30 fős társaság verődött össze. KPeti tanácsára szigorúan 6 óra után kezdünk el inni (ki tudja miért?), el is indult egy verseny 2008 party-arca címért, mely megszerzésért csak annyit kellet tenni, hogy mindenkit megelőzve, te hánysz először, ilyen egyszerű. Másnak esélyt sem hagyva Roli megvédte a címét, még éjfél előtt sikerült „nyugovóra térnie”, de előtte még sikeresen egy szinte egész testet beterítő anyagmintát hagyott rajtam, ekkor cseréltem először ruhát, majd a pezsgőbontáskor másodszor, mikor mindenki felé locsoltam a nedűt és így én is kaptam az arcomba egy nagyobb mennyiséget. Közben többen elszállingóztak erre-arra, alkohol okozta rosszullét, vagy éppen teljesen más szándékkal, egyedül, párosan. A buli tetszetős volt jól éreztük magunk, a zene is jó volt még el nem szállt az erősítő, mely egy plazmatvvel lett helyettesítve.  A hangulaton a 4 óra körül megérkező kanizsai ismerősök egyik fele rontotta a másik fele pedig ellensúlyozta ezt oltári baromságaival. Reggel még takarítás helyett félrészegen nagyon jót hülyéskedtünk, rég röhögtem ilyen jókat. Én sikeresen végigbuliztam alvás nélkül szilvesztert, vannak azért részei, amit nem így tettem volna, de ettől függetlenül nagyon jó kis party volt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 A kép "csak szórakozásból" készült.

Hát megtörtént a várva várt pillanat, sokak nyüszötlésére és a környezeti erők rongáló hatásának következtében, vásároltam egy új telefont. Elsősorban a régiről kell szólnom pár jó szót, mivel 4 és fél éven keresztül becsületesen szolgált. Hóban, fagyban vagy tűző napsütésben, ott lapult a zsebemben, mikor lányoknak írtam/mondtam szépeket, mikor nem tudtam, hogy hol vagyok, mikor a sötétben világítani kellett, mikor földhöz kellett vágni valamit, a kis aranyos, az elpusztíthatatlan, kék Siemens C kitudja-már-mennyi. Az új minden szempontból új, mivel nem csak a számom (merthogy kártyásról előfizetésre váltottam), hanem maga a telefon is merőben újabb, olyanokat tud, ami a mai világ gyermekének már átlagos, de az én öregem ilyenekről még nem is hallott. Szóval zsír. Amúgy a készülék egy,Sony Ericsson K660i számom: 06202711684. Ne legyetek lusták, írjátok át.

Mi is tehetné szebbé a karácsonyi ünneplést? Jó kaja, család, szeretet és szép karácsonyi számok, itt is van egy a csodálatos hangú Chewbacca tolmácsolásából.

christmaschebacca.ytmnd.com/

Ritka pillanatok egyike, hogy városunkban, olyan szórakozási lehetőségek adódnak, amiket szívesen meg is tekintek. Ezen a hétvégén kétszeres volt az élvezet.

 

Az első a szívemnek egyik kedvesebb jamaicai zenét játszó, magyar csapat a Pannonia Allstars Ska Orchestra fellépése volt, a Juice pubban. Sokáig kétséges volt, hogy el tudok-e menni, de sikerült és egyáltalán nem csalódtam. A partyra hangolódást már itthon elkezdtem (tojássaláta + whisky-kóla), majd folyatattam társaság egy részét (Barni, Marci, Konecz) a suli előtt összeszedve, a pizzakertben. Később érkeztek a többiek: Áron, Peti és Balázs (lámaszőr csúcssapkában). Folyt az italozás, sikerült pont azt a részegséget eltalálnom, amit szerettem volna. Fél 11 körül érkeztünk meg a szórakozóhelyre, abban a hitben, hogy a koncert 11 körül kezd, de még magára a helyszínre sem engedtek be minket, így egy másik teremben várakoztunk, ahol minimál techno „szórakoztatott” bennünket. Barni behányt, pontosabban beköpött, kint elápolgattam, kicsit zsarul volt, bár elmondása szerint, végig pörögte a bulit, csak nem állt fel a székből. 11, fél éjfél körül beszabadultunk a buli helyszínére, ahol a PASO dobosa tolta szigorúan a 70-es évek előtti zenét, még abból az időkből, amikor még nem különült el a reggae és a ska, és a jamaicai zenéről még a világ semmit sem tudott. Ezt a zenét én kedvelem és fogyasztom is itthon, mikor leülős kedvem van, partyba én nem raknám be, így hát fel is mentem a pultba, hogy valami pörgősebb, kicsit újabb zenét kérjek a Dj-től egy Damian vagy Bob Marley-t, de azt mondta, hogy bírja ő azt is, de most ilyen zenét kell játszania, majd a buli után lesznek ilyen számok (nem sikerült neki). A zenekar csak fél 1kor kezdet el játszani, mit is mondjak, igazából nagyon tetszet, én rohadt jól éreztem magam, csak az volt az egyetlen gond, hogy nem volt a tömegben erő, lüktetés. Mivel ott voltak az első sorban a 15 éves csúnya, emos-lányok, hátul meg 40 évesek akik, úgy érzeték magukat, mint egy esküvőn (legalább is úgy táncoltak), mi meg persze a kettő között skankeltünk, vagy éppen a színpadon. Merthogy megszólalt az énekes, hogy szükségük lenne pár táncos lábú fiatalra a győztesnek PASO-s poló jár , hát persze, hogy én voltam az első,aki fennt termet. A többiek elmondása szerint én voltam a legjobb, de mégis két emos csaj nyert, letáncolva még Peti barátomat. A végén odapofátlankodtam a basszusgitároshoz, hogy egy vigaszdíj-kitűzőt megérdemelnénk, így be is zsebeltem egy klasszikus PASO emblémásat. Hazaérkeztünk 3 körül 4 óra alvás után pedig suli.

 

A második koncert egy teljesen más jellegű zenekar, a világ széles Big Band hálózat kanizsai láncszeme és annak karácsonyi produkciója. Jóféle jazz, a Vámos Janka csodálatos hangjával. A városban Hooligans koncert, így vadóc tizenévesek mindenfelé, melyek rossz hangulatot keltettek bennünk, valamint a tegnap este utóhatásaiknak következtében inkább hazamentünk. Lehetett volna 3nap, 3 koncert is, hiszen NIF volt a városban, de ma ki pihentem 2 hónap fáradalmait (vagy legalábbis elkezdtem), így inkább itthon maradtam, de majd az újévi koncerten bepótoljuk.<

 

Well,well,well… A nyelvvizsga nehezebb volt, mint amire számítottam, A reading hosszú és tele ismeretlen szóval, a levélírással még nem is volt probléma, de a nyelvtani és szóismereti rész az ultra brutál volt. A szóbeli jóval könnyebb, a vizsgáztatok is jó fejek, kicsit a storytellingbe belegabalyodtam, de szerintem a szóbeli meglesz, és nem kevés szerencsével az egész is egyben, remélem már csak szakmai angolt kell majd tanulnom.:D

 

A Várfalvi szülők elhagyták otthonukat és az ő kedves gyermekeik mi mást is tehettek volna - azért hogy ellensúlyozzák szeretett szüleik távollétét - minthogy egy kétnapos bulit szervezzenek. Sajnálatos módon én csak szombaton értem rá a fent említett okok miatt, de így is belenyúltam a jóba. Minimális alkoholfogyasztás mellett határozottan jól éreztem magam, jó zene és a társaság vitt mindent. Köszönet érte a jó öreg nifeseknek és a Várfalvi tesóknak.

Éppen az utolsó utáni pillanatot megragadva kaptunk felvilágosítást arról, hogyan is kéne biztonságos módon „ketten eggyé lennünk”. Vicces volt a szituáció, nem sok újat mondott a felvilágosító, aki a szakmai gyakorlatát a sulinkban végző, 22 éves védőnőtanonc. Ilyen mondatot röpködtek: „Szeretnétek, ha az óvszer biztonságos használatáról beszélnék?”. De talán a legjobb a Szerelem biztonságban c. kiadvány a legviccesebb az egész történetben, melyet, ha kinyitunk, ezt olvashatjuk rögtön az első lapon:

„Ha megtaláltad Őt –akire vártál­- gondold végig:

•   jól ismered-e?
•   kölcsönös-e a szerelem, az őszinteség, a bizalom?
•   örömödet és bánatodat meg tudod-e vele beszélni?
•   egyenrangú felek vagytok-e?
•   tudtok-e olyan döntéseket hozni, ami mindkettőtök számára elfogadható?
•   közös életet el tudod-e képzelni Vele?
•   tudtok-e felelősséget vállalni egymásért és a közös életetekért? „

Remélem, mindenki ezeket a pontokat szem előtt fogja tartani további párkapcsolatai során (főleg a 6. pontra figyeljetek), ha esetleg eddig nem így tette, az most szálljon mélyen magába, hiszen „A párkapcsolat testi és lelki örömforrás, de felelősséggel is jár”.

 

Éppen most nézegettem a 24 órás verseny képeit, jah hogy erről én még nem is írtam? Hát nem állok neki most megírni, sőt sosem fogom, mert 2 is volt, és ha jól számolok az már kb. 48 óra. Az a lényeg, hogy fergeteges buli Zegen, majd Győrben, végeredmény: 2. hely a dunántúli sulik között. Nem tagadom a tovább mögötti képen egy Mark koncerten „csápolok”, hogy én ezt most miért osztom meg veletek? Hát nem is tudom…ciki, én egy jót röhögtem rajta.

 

Emlékezetető magamnak, hogy nyomjam meg a publikál gombot, mert csak akkor tudja elolvasni a többi halandó is a bejegyzéseimet. Szarvas hiba, elnézést érte, de így most 2 bejegyzés olvashatő egyből.

E hét pénteken esett meg a Mikulás bál keretében a bálkirályválasztás, ahol mint tudjátok elindultam. Elsődlegesen is szeretnék köszönetet mondani segítőimnek (abc sorrendben): Áronnak, Bencének,KPéternek, Lilinek, és mindenkinek, aki rám szavazott. Előkészületi munkáimmal meg vagyok elégedve, a bálon lévő feladatokat is jól teljesítettem (hipnózissal vettem rá az embereket, hogy rám szavazzanak), szépen ki is öltöztem. A hölgyszavazók többségét úgy érzem sikerült megnyernem, de nem ez döntött, Kovács Balázs, 100%-osan megérdemelve lett bálkirály, de hát erre lehetett számítani. Buliztunk egy jót a suliban a tini lányokkal, de ezután kezdődött az igazi durvulás. Este 10 körül megérkeztünk Zalakarosra, D. Ede D.-hez, egy helyre, amit bulizásra teremtettek.Megérkezésünk pillanatában láttam, hogy van mit bepótolnunk és, hogy mi be is fogjuk, ebben a szellemben bontottam meg Johnnie Walkeremet, amelyből alacsony alkoholbírásomat megcáfolva elfogyasztottam fél litert (természetesen kólával). Jó társaság, jó zene mi kellett még ahhoz, hogy jó buli legyen? Csak sajnos egy jelentős részére nem emlékszem…, de szerintem a többiek se nagyon, addig megvan, hogy azt énekeljük a karaoke gépről, hogy „piros lett a pipacs virága…”,de  onnéttól már csak pár emlékfoszlány maradt meg: vadul táncolás, szerelmet vallok egy bioszfaktos társamnak, 10 percen keresztül hugyozok, felemelem a kezemet a levegőbe és nem tudom leereszteni. Reggel negyed hétkor kelek, mert nem sikerült megtennem az ötórai ébresztőmre, mivel 7 órára haza kellet volna érnem fenyőfavágás céljából, de talán jobb is, hogy elaludtam, mert így nem kellet benne rész vennem, de édesapám a szombati állapotomat meglátta azt monda „Jobb is h nem jöttél csak akadályoztattál volna minket.

A Mikuláskoncertről röviden csak annyit, hogy nekem zeneileg a tavalyi jobban tetszett, de idén a színpadi része hatalmas volt, bár a karvezető helyében a rappelést én nem erőltetném. Persze minden tiszteletem és elismerésem a nifeseké.

 

A 2008-as évben egy új élelmezésvezető igazgatja iskolánk közétkeztetését. A menzai színvonal jelentősen fejlődött ennek következtében, mint minőségileg, mint mennyiségileg (bár ez lehet,hogy azért, mert nagyot köszönök). De ma még a pénteki reform konyát is megelőző mutatványt követtek el. Az egyik (talán a legférfiasabb) konyhás néni mikulásnak öltözve osztogatta a mikuláscsomagokat, december 4-én, de olyan arckifejezéssel, mintha gyermekkora óta erre vágyott volna. A csomagtartalma meglehetősen szar volt, de mégis csak egy csodás alkalom, mely egy kis szint vitt iskolánk életébe.

A tavalyi mikulás kupa sikerein felbuzdulva (másodikak lettünk), idén is elindultunk, hogy összeméressük magunkat városunk többi középiskolásával és általános iskolásával. Lényegében ugyanazok a feladatok voltak, mint tavaly, semmi meglepetés tuti biztos győzelem. Már azt sem éreztem cikinek, hogy mikulás-karácsonyi dalokat énekeltünk Kanizsa közepén, mivel ez más jellegű dalokkal már többször is előfordult. Amúgy nagy mókaság volt az egész, mivel mindenki totálisan felkészületlenül ment oda (mi is), mindenki cseszett rá a feladatokra (mi is), de ismét a Batthyánysok gyűlölete volt érezhető az egész verseny során. De hát megnyertük, ennyi.

 

Szerencsére a bálkirályválasztásra sikeresen felkészültünk, minden kész lett időre, minden szupi (tegnap még nem hittem, hogy így lesz) talán nőtt az esélyem arra, hogy én legyek a befutó. Vicces ez a népszerűség, vagyis inkább ismertség, és félelmetes is, hogy az aula közepén egy életnagyságú Marci-fej néz vissza rám.A minap elhangzó, iskolarádiós beszédemet a tovább mögött olvashatják a fanok.(köszönet érte Petinek)

 

 

Hát kezdjük a címben lévő felsorolás szerint.

Érettségi: Hát, nem úgy sikerült, ahogy terveztem, olyan 93-94% lett volna a célkitűzés, de sajnos csak 85% lett. Nem azt mondom, h ez kevesebb, mint 2 év aktív angol tanulás után nem jó eredmény, de hát az öreg maximalizmus, ugye. Az írásbelin a listeningen buktam el, ami az próba-érettségik során a legjobban sikerült. A szóbelit meg emberesen becummantottam, a kifejtős topicom, amiről 5 percet kellett volna folyamatosan beszélnem, az a következő volt: vonatos képek, repülős képek. Erre elkezdi a lelkes vizsgázó összehasonlítani a kettőt, de a vizsgáztató megcsóválta és megkérte, hogy a jegyvásárlásról, és a beszállás procedúrájáról beszéljek. Hát erről, egy egyszerű miklósfai család középsőgyermeke, aki még sosem utazott repülőn, semmit sem tudott mondani, nem hogy még angolul.

 Háááát megünnepeltük! :D Először is szeretném megköszönni mindenkinek az ajándékokat, a szervezést és ezt a felejthetetlen estét!

Miért is ittunk/ittam én főleg?
1."Régi" látogatóim tudhatják, h szülinapom volt kedden
2.Több mint egy hónapja nem ittam már, egy magamnak tett ígéret okán
3.Érettségiztem, OKTVztem, amiről holnap lesz egy poszt, remélem...

A buli megszervezése már a kezdetektől körülményes volt a helyszín és az időpont havonta változott,a 24 órás verseny miatt pedig nem tudtuk a tervek szerint 2 hete megünnepelni.A Csónakázó-tavai szállást a hideg miatt, a Miklósfai parkerdőd pedig, azért nem vehettünk ki, mert édesanyám szerint az részegen felgyújtanánk, gazdasági recesszió pedig a mi családunkra is kihatott, így egy leégett erdő helyreállítási költségeit most nem tudnánk kifizetni. Így hát abban maradtunk, hogy pizzakert + berúgunk => Cola. Háhá, de ez túl egyszerű lett volna az én imádott barátaimnak, úgyhogy Flóra és Zsófi bekötött szemmel vezettek kesze-kuszán a városban,sétáltatva a hidegben, próbáltak rámijeszteni, de nem sikerült,végülis a Múzeumba lyukadtunk ki, ami egy nagyon jó kis hangulatos pince a Magyar út elején.

Egy hosszú, többéves folyamat csúcsosodott ki a mai napon....

Pécsi tanárúr és a tankönyv viszonya kissé ellentmondásos , "békeidőben" a tankönyv a mester, aki az óránk meneteit megszabaja és a közte és a halandok közötti kapcsot a tanár biztosítja, sokszor a Mű szófordulatait idézve, ekkor megteheti a lelkes érettségire készülő, h a készfejét pihentetve az önálló jegyzeteléstől eltekint (sokan ezt az egész év folymán megteszik). De viszont "háborúsidőben" a tankönyv ellenségé változik, az írói pedig a történelem meghamisítóivá, és eme tudományos fertőből a szószerint felolvasott idézetetek minden szava ellentmondásos, annak minden mondata ellenmagyarázatra szorul.
 

Ma a második szerepét töltötte be a 4.-es történelemtankönyv. A Trianoni békeszerződéstől lehült levegőben egy ilyen mondat hangzik el okítonk szájából:
"A könyvetek ez a remek alkotás..." itt jött egy rövid idézet amit én nem hallotam, mert már éppen röhögtem, ekkor tört ki több év utálata:"Letudnám hányni a tankönyveteket". És az arca a szokásosnál is vörösebb színezetet kapott,h így magyarázza meg igazát. Az osztálynak kb. csak 5%-a tört ki nevetésben, a többiek talán ezt is leírták?

Szóval érdemes-e törikönyvet venni? Talán csak annyira, mint más tantárgyakéit.

A 18. életévüket be nem töltött embertársaimnak üzenném, hogy semmilyen változás nem törénik (az idősebbek már tudják), nem aktivizálódik a nagykorúság-gén nem aktivizálódik 157680 óra elteltével, és termel egy biokémiai anyagot, mely a felnőtt álapotot idézi elő egészen az öregkor beköszöntéig.

Szóval, milyen volt a mai nap?
Semmi különös meghallgattam minenki jókivánságait, elfogyaszottam életem első legeális, alkoholtartalmú italát, szakítottam egy lánnyal akivel még nem is jártam...
 

De beindul ez a blog, mely majd talán segít visszaemlékezni jövő-Marcinak.