Just for fun

Sűrű hét volt a múlt hét, legalábbis, ami a szerdai és csütörtöki napokat illeti. Két merőben eltérő dolgot azonban, nem lehet egy bejegyzésbe összehozni, így kezdem, a szerdai vidámabb nappal, hiszen csoportunk vacsoracsatájának kereteiben főznöm kellett.
    Életem első 100%-ig saját kezűleg elkészített vacsoráját tálaltam fel. Az idő szorított. 7-kor végeztem a kémia Zh-val, fél 9-re érkeztek voltak a vendégek. Kapkodás közben több sérülést is szenvedtem, de nem ez rontotta el az ételt, hanem az, hogy a bors egy kicsit megcsúszott. Ennek ellenére, elfogyott sőt, valakinek még ízlett is. „Desszert” is megosztotta a társaságot. A vodkába áztatott gumimaci, nem mondható klasszikus édességnek. Sokan erősnek találták, azért elkopott pár darab. Hátsásukra egyre hangosabb lett pár ember, és mivel túl jó környéken lakunk a szomszéd rendre utasított minket. 10-ből 8,4 pontot kaptam, ami jelenleg egy megosztott 3. helyre elegendő (4-ből).
Nem rossz dolog ez a főzés, csak túl időigényes. Egyszerűbb a hűtőből elvenni a kaját.

Legalábbis, ha jó minőségű, villányi bort fogyaszt el az ember, nagy mennyiségben. És, hogy erre mikor is jöttem rá? Csütörtökön, biza a születésnapomon másnapján.
    Szerencsés véletlen következtében, az orvosin már nagy hagyománynak örvendő villányi bortúra ezen félévben, november 18-án került megszervezésre. Kihagyhatatlan alkalom. Relatíve még nem is drága. 2500ft-to befizet az ember, cserébe: 6 féle borból álló kóstolót, asztalonként jelentős mennyiségű folyóbort, lefojtásnak zsíros kenyeret kap, az utazáson felül. Már a kóstolókat megérzi az ember, folyóbortól pedig már részegnek illik lenni. Biztos, ami biztos alapon, ráküldtem még két pálinkát. Visszatérvén Pécsre a sörháznál rakott ki a busz. Még szerencse, hogy részegek voltunk. Beszámolnék én nagyon szívesen valamilyen nagy storyról, de sajnos nem történt semmi ilyesmi. Ennek ellenére jól éreztük magunkat. Nem úgy, mint én másnap. Iszonyat. Alig bírtam felkelni. Majd ezek után visszaaludni. Vájt, fejem, gyomrom mindenem. Pedig nem ittam, olyan sokat, na jó, nem keveset, de a részegségem függvényében, nem volt várható, ekkora hatás. Azért egy délutáni alvás után összeszedtem magamat és szerencsés módon már csütörtök este Kanizsán voltam. Semmiképp nem überelte tavalyi születésnapi bulimat , de mindenképp minőségibb, kulturáltabb, alkoholfogyasztás történt.

éves lettem.

Múlthéten, szombaton került megrendezésre a PTE – ÁOK/- ETK gólyabál. A hét ezt megelőző napjain nem is történt semmi említésre méltó. Szokásos keddi Zh, csütörtöki B-buli.
    Minden csoportnak kellett indítania egy bálkirály és egy bálkirálynő jelöltet. Az én csoportom 6 férfitagja közül rám esett a választás. Ténylegesen azonban még sem indultam (szerencsére), mert már az „előzetes meghallgatáson” kiszelektáltak. 9-kor megnéztük a nyitótáncot, majd mentük is, mert még nem volt miért maradni. Minden közkedveltebb kocsma tele, így egy eldugott kis helyen ittunk. Majd zöld, ahol megittuk a Hagyományt. Mely nem tekint, akkora jövőre vissza (tavalyi ötlet), de annál elvetemültebb. A biológiában előforduló kémiai kötések kialakulása során (pl.: petidkötés) vízkilépés történik. Két „teljesen normális” orvostanhallgatónak érdekes gondolat szökött a fejébe. A közismert hosszúlépés, lépés utótagját (,mely itt a borra utal) és a whisky szavakat összerakva kapták a whiskylépés kifejezést, mely egy nagy whiskyból és egy deci borból áll. Nem finom. Megittuk, különösebb probléma nélkül. Ezek után irány a gólyabál. Táncoltunk. Sokat. Disco zenére a külföldiekkel, meglepően jó zenére az igazi buliban. De egyszer minden jó véget ér.
Vasárnap lejött a kis családom és feltöltöttek élelmiszerrel, nehogy éhen haljak.

Folytassuk, ahol abbahagytuk és úgy, amennyire emlékszem rá.
    Kéthete, szombat este Miklósfán party, beszélgetős, filmnézős, zenehallgatós, kicsit ivós. Ekkor esett meg, hogy hajnali fél 3kor indultam el és 2-re éretem haza (időátállítás). Hétvége hátramaradó részén tanulni próbáltam, de már ahogy ez csak lenni szokott, nem nagyon sikerült. A rákövetkező héten fizika Zh-t írtunk. Elmélet, gyakorlat. Elméletből nem (érdemjegy: 2), gyakorlatból annál inkább (érdemjegy: 4) remekeltem. Szerdán már igazán bulizni volt kedve az embernek. Beindult a vacsoracsata, Enánál jó lasagnet és nagyon rossz borokat fogyasztottunk. Onnét fogorvos-tanoncokkal egyesülve folytattunk az iszást. Pécs egyik legszebb terén hugyoztam egy szobor tetejéről, és énekeltünk Belga számokat. Ittunk még egy keveset a Papucsba, majd onnét a Stardustba. Remélem, soha többé nem vezet az utam oda. Rossz. Sokan vannak, rossz a zene, és az a sok ember, még meg is veri egymást. Másnap: kialvatlanság, fejfájás, émelygés. Tökéletes állapot ahhoz, hogy először vegyen az ember vért. Élveztem, de el is rontottam. A tanár túlságosan bízott bennem, én pedig nem tudtam tökéletesen koordinálni mellső végtagjaimat. Maradandó sérülés nem történt. Sajnos nem álltam, hogy csütörtökön ne bulizzak. Áthívtam hát a gyógyszerészlányokat. Folyt itt minden. Hubertus-gyömbér, Istennyila, Pálinka-narancs. Vízipipáztunk is. Sajnos, valaki „megörülvén” nekem rám ugrott, velem együtt azonban a pipa is borult. A parketta kicsit kiégett, ennél nagyobb problémát jelentett, a gyógyszerészlányok felsikítása, mely nem csak az ott lévők fülét, hanem a szomszédban lakóét is zavarta. Rendre utasítottak, de nem halkultunk, így mennünk kellett. 11-kor b-be? Meg is ittuk(/-am) a maradék pálinka-narancsot. A pálinka nem barát. OFF. Szerencsére, fél 12kor még nem sokan mennek b-buliba, de azon kevés emberben is mély nyomokat hagytam. De ez hétfőn jól jött, mert éjfél után nem is emlékeztem jóformán, semmire. Sikerült csecsemőre innom magam. Táncom földön fetrengésbe, járásom, beszédem is erősen leredukálódott. Nyelőcsövem is fordított működésre adta fejét (az első Pécsett). Három hölgy kíséretében kerültem egy koli szobába, ajánlottam magam mellett, a helyet, de inkább elaludtam. Reggel 7-kor a telefonom ébreszt, hirtelen, azt sem tudom, hol vagyok, megtaláltam magam. Nem úgy, mint a kabátomat. Kis keresgélés után feladtam, de egy segítőkész embernek köszönhetően, meglett. Délután haza, a már ég áhított koszorú bizniszhez. Jó buli. Korán kelés, egy helyben álldogálás, mert a gazdasági recesszió az eladott koszorúk mennyiségében is megmutatkozott. Vasárnap, annak a reményében érkeztem meg Pécsre, hogy pihenhetek. Mivel közel a vizsgaidőszak, korábbiak is levettek. Meg csak úgy jól esett.
    Vasárnap, hétfő este sikerült is jókat aludnom, a könyveket is a sarokba dobtam. Kedden már nem tudtam megmaradni a valagamon. Elmentünk moziba, a film a vártnál is jobban tetszett, abszolút 10 pontos, kihagyhatatlan Becstelen Brigantyk. Fél 3-kor ágyba is jutottam. Szerdán ismét vacsora csata. Ismét istenien finom kaja. Áhh, –gondoltam- nem is megyek sehova, iszunk egy sört, majd nyugovóra térünk. Fél 11-kor már pezsgőztünk egy házibuliban, éjfélkor egy másikban tequiláztunk. Onnét est, mely ittasságom heveny mértékének, a töménytelen mennyiségű embernek, és talán saját kedvetlenségemnek köszönhetően, nem volt olyan jó, mint eddig, de még így is átlagon felüli. Relatíve korán hazaértem. Másnap alvás, Toxicban karaoke, majd B-buli. Pénteken haza. Tanulás, mert nincsen hét Zh nélkül.
Közeljövőben több jeles nap is lesz, remélem bulizunk is majd egy kicsit.