Just for fun

Sűrű hét volt a múlt hét, legalábbis, ami a szerdai és csütörtöki napokat illeti. Két merőben eltérő dolgot azonban, nem lehet egy bejegyzésbe összehozni, így kezdem, a szerdai vidámabb nappal, hiszen csoportunk vacsoracsatájának kereteiben főznöm kellett.
    Életem első 100%-ig saját kezűleg elkészített vacsoráját tálaltam fel. Az idő szorított. 7-kor végeztem a kémia Zh-val, fél 9-re érkeztek voltak a vendégek. Kapkodás közben több sérülést is szenvedtem, de nem ez rontotta el az ételt, hanem az, hogy a bors egy kicsit megcsúszott. Ennek ellenére, elfogyott sőt, valakinek még ízlett is. „Desszert” is megosztotta a társaságot. A vodkába áztatott gumimaci, nem mondható klasszikus édességnek. Sokan erősnek találták, azért elkopott pár darab. Hátsásukra egyre hangosabb lett pár ember, és mivel túl jó környéken lakunk a szomszéd rendre utasított minket. 10-ből 8,4 pontot kaptam, ami jelenleg egy megosztott 3. helyre elegendő (4-ből).
Nem rossz dolog ez a főzés, csak túl időigényes. Egyszerűbb a hűtőből elvenni a kaját.

Egy újabb 24 órás versenyen (számításaim szerint az utolsón) vettem részt a hétvégén, mivel most került megrendezésre városunkban a Vasember kupa.
Kezdjük az elején. Elő feladat egy film készítése, mely véleményem szerint kiemelkedően jól sikerült az előző évek filmjeihez, és a többi csapat filmjéhez képest is. Apácás, kivégzős, vámpíros, zombis őrület. Továbbá egy bemutatkozó műsor előadása, egy véletlenszerűen kiválasztott országról. Mi Spanyolországot húztuk, én Salvador Dalít a sajnos nehezen felismerhető szürrealista festőt alakítottam. Szombaton gyülekezés a Szab téren, onnét feladatokkal tarkított útvonalon kijutás a Csónakázótora. De a feladatok fölött ne csúszunk el ilyen könnyen. Meglehetősen idióta feladatok között akadt egy, mely engem meglepett. 15 perc alatt 5 ezer forintot „koldultunk” össze, kézenállással és egy spanyolul beszélő argentin segítségével. Elgondolkoztató. Csónakázótón bográcsozás. Este a városban még feladatok, majd a csarnokban folytatódott a versengés. Kartondobozból Sagrada Familia-t, 1x1 méteres kockát „építettem”. Valamint sorversenyben is részt vettem, ami azért már jellemzi a csapatot, ha én vagyok az egyik sportoló. Reggel úszás, majd eredményhirdetés. 1. Mező, 2. BLG, 3. Keri. Tökéletes. A mező tényleg jobb volt, mint mi. A keriről meg csak annyit, hogy úgysem tudtak nyerni, hogy előre tudták a feladatokat (és ezt nem is titkolták), és az hogy csak tesifaktosokból álló csapatot leúsztunk, őket minősíti. Már csak a dobó legalsó fokára való felállók arckifejezéséért érdemes volt elmenni.
A feladatok nagyrészt a Zegi, Győri „Aludj máskor!” átvétele. Azonban, a hangulat és a szervezetség összehasonlíthatatlan. Összegezve jó volt. Varázsa a kevesebb csapatonkénti résztvevőben és a fokozott csoportos együttlétben rejlett. Valamint összehozta a mező, cseri és a blg csapatát (a közös ellenség ellen), mely talán a verseny lényege is egyben.

Játék! Igaz, engem mindig érdekelt, mekkora pusztítást végezne egy atombomba, ha Kanizsára dobnák le. Minden kocsmai vitát orvosolva, - a google maps keretein belül -  kilehet próbálni több bomba rombolását is. Érdemes végig „játszani” mindegyiket. Beírod felülre a települést, kiválasztod a fegyvert, majd nuke it!.

http://www.carloslabs.com/projects/200712B/GroundZero.html

Nem lehet mondani, hogy nem figyelmeztettek hova készülünk, „városunk legsznobabb bulijába”, de azért ez már visszataszító volt.

Igazából a szalagavatós táncunkat adtuk elő, melyben egyaránt nekünk és felkészítő tanárunknak (Merci néni) is rengeteg munkája van és még lesz is egy pici. Határozottan jó dolog részese lenni egy ilyen eseménynek, (mármint itt magára a táncra célzok) és szívesen elő fogom majd adni a szalagavatón, de ehhez nem igazán fájt a fogam.
Letáncoltuk, nagyobb probléma nélkül. A vacsorával nem is volt gond, amit felszolgáltak, a baj csak utána kezdődött. Tombolaárulás… Vicces szituáció. Azzal menőznek városunk „előkelői”, hogy milyen mágneses-gravirós-adamantin pénzcsipesze van, közben lerakja a 20ezert, hogy a feleség válaszon tombolát, és azon gondolkozik, hogy 5 vagy 6 200 forintos tombolát vegyen. Kicsit fel is húztak. Persze, voltak jófej arcok hozzá kell tennem.

Nem félek, hogy a tendencia nem fog megváltozni, mivel a mostani batthyánysok is batthyánys gyerekek szülei lesznek és ők is majd pontosan ugyanígy fognak viselkedni.

Emlékezetető magamnak, hogy nyomjam meg a publikál gombot, mert csak akkor tudja elolvasni a többi halandó is a bejegyzéseimet. Szarvas hiba, elnézést érte, de így most 2 bejegyzés olvashatő egyből.