Just for fun

    Több probléma is adódott, főleg a szállásom/unk körül. Kollégiumba szerettem volna menni. Megpályáztam, de nem jött be. Neki álltunk albérletet keresni, egy ismerőssel a gólyatáborból és Péterrel. Jól is ment a dolog találtunk egy jó kis helyet közel az egyetemhez. De a harmadik fél (tudtunk nélkül) megfellebbezte a kollégiumot és a beköltözés előtt két nappal visszamondta. Újra neki állni, albit keresni, egy kicsist távolabbi helyen, de bútorozásában jobb helyet találtunk. Dr. Hal József utca, 4/a, 3. emelet, 12-es ajtó.
    Ma orientációs nap. Tíz órakor, azonban eljöttünk, mert nem sok értelme volt. Elintéztünk pár dolgot. Pénzt szerettem volna levenni a kártyáról, de a pin-kód a fejemben rosszul raktározódott el. Benyelte, de nem tiltotta le. Küldik, majd Kanizsára. Sajnos nem tudtam mindent elintézni, így majd vissza kell mennem a héten. Jövő héttől bele vetem magam az igazi egyetemi életbe.

Életem egyik legdurvább négy napjával kezdődött az előttem álló hat/hét év. Hiszen múlthéten, Fonyódligeten vetélkedőkkel tarkított részegedésen vettem részt.

   Tényleg semmit. Pihentem. Hiszen ez egy olyan nyár, amit csak szórakozással és pihenéssel tölthetek. Bár ezt hajlamosak megzavarni (a búcsúra készülő) fűnyírók. Érthetetlen, hogy a 3x3 méteres kertet traktoros fűnyíróval kell lenyírni, az ezzel az eszközzel elérhetetlen helyeket, csak a nagyon zaj elérésének érdekében, motoros kaszával. Ez azonban egy láncfolyamatot eredményez. Mindenki belekezd. Ezt fűszerezi meg a szembe szomszédtól, szinte már megszokott, flex, hegesztő és kalapács sírása, pattogása, zuholása. Az uszodában sincs minden rendben. Megírhatta az Elle vagy valamilyen hasonlóan a 25-35 éves szingli nőket célzó újság, hogy úszni bizony egészséges. Egyedül úsztam, hat ilyen nő társaságában. Már legszívesebben most költöznék le Pécsre. Jövő héten gólyatábor, az összesen hátralévő 10-15 napot csak kibírom.

   Ismét elmentünk és ismét - nem meglepő módon - berúgtam. 4-en mentünk, de csak a társaság (szőrösebb) fele bulizott. Iliában rengeteg ismerős és alkohol, mely sajnos, magic lett a vége (amire szerencsésen, már nem emlékszem). Reméljük a nyáron lesz még ilyen.

   Egy régi álom teljesült, hiszem gyermekkoromban szinte az össze Balaton-átúszáson részt vettünk. Nem, mint átúszok, hanem a Bogláron strandoló tömeget sokasítottuk családommal.
   Szeretek úszni. Régen, mikor még időm engedte egész sokat úsztam, az utóbbi időben ez különböző okok miatt meghiúsult. Idén pár edzést követően, azonban sikeresen, kereken 3 óra alatt, megtettem a 5,2 kilométeres távot. Kicsit unalmas és hosszú volt, de mindenképp jó érzéssel tölti el az embert, hogy megtette.