Just for fun

Félév hosszú idő. Sokat és sokféle zenéket hallgattam, ezek legjeit próbálom most összeszedni 8 számban.

A hétvégén fellátogattam országunk fővárosába, meglátogatni testvéremet és kedvesét.
    Mit is mondhatnék, így megkésve. Jó volt. Érkezésem után nem sokkal bele vetettük magunkat, a pesti éjszakába. Fogyasztottunk, táncoltunk, jól éreztük magunkat. Szombaton lazulás. Vasárnap elugrottunk a Westendbe (jó hangulatban), hogy egy jót fel-alá mászkálhassunk. Aztán haza is jöttem. Budapest ismét nem fogott meg.
Már csak azt nem tudom, hogy három hét aktív semmittevés után, hogyan fogok újra iskolába járni. Majd csak lesz valahogy.

Stresszes nap volt a pénteki. Azáltal örömteli és meglepetésekkel teli is. De egy a lényeg, a fizika kollokviumom sikeres letételével, egy sikeres vizsgaidőszakot zárhattam.
    Eleinte úgy tűnt a szerencse fia, nem állt az oldalamra. A beugróteszten sikeresen túlverekedtem magam, de a baj, csak ezután kezdődött. Három vizsgázató feleltet. Kettő minimális tudásara szórja a jó jegyeket, a harmadik hangulatingadozásai függvényben, estenként szórja az embereket. Én a harmadik profhoz kerültem. Utolsó esélyem, hogy két jó tételt húzzak. Ez sajnos nem következett be. Két olyan sikerült, melyhez tudásom egészen csekély volt. Úgy ültem ki, hogy én bizony meg fogok bukni. Ezt erősítette az a tény is, hogy előttem mindenkit megbuktatott. Jófej volt, hármast adott. Megköszöntem, és nevetve távoztam.
    A pénteki nap talán még ennél is jobb híre, az hogy sikerül beköltöznöm a koliba. Nem most, hanem csak február elején, de egy jó szobába, egy jó szintre, egy jó lakótárs mellé. Most már csak azt nem tudom, mit fogok csinálni a három hét „szünetem” alatt.

Eltekintenék attól, hogy elmeséljem szilveszter estémet, részleteiben, kellő tiszteletet megadva az év utolsó napjának. Mivel, sajnos kevés emlékkel rendelkezem. Attól is, hogy összefoglaljam, az elmúlt évet, évtizedet, vagy hasonlókép előre vetítsem az előttem állókat. Csak annyit, hogy valószínűleg ’10 lesz életem egyik legszebb évtizede, minthogy ez, az ember 20-as éveitől ez elvárható.
Buék.