Just for fun

Sosem hittem volna, hogy ilyen megtörténhet kis hazánkban. Főleg nem ilyen ijesztő közelségben hozzám.
    Hiszen nemcsak, órám volt abban a teremben, ahol történt. Ismertem a srácot, sőt amikor mentek erre a bizonyos órára még találkoztam is velük. Hihetetlen, hogy egy ember ilyenre képes, és, hogy valaki csak így áldozatául esik egy ilyen embernek. Sajnálom a szülőket, a gyógyszerész lányokat, akiknek végig kellett nézniük.
Még mindig végig fut a hideg a hátamon, ha erre gondolok.

Sűrű hét volt a múlt hét, legalábbis, ami a szerdai és csütörtöki napokat illeti. Két merőben eltérő dolgot azonban, nem lehet egy bejegyzésbe összehozni, így kezdem, a szerdai vidámabb nappal, hiszen csoportunk vacsoracsatájának kereteiben főznöm kellett.
    Életem első 100%-ig saját kezűleg elkészített vacsoráját tálaltam fel. Az idő szorított. 7-kor végeztem a kémia Zh-val, fél 9-re érkeztek voltak a vendégek. Kapkodás közben több sérülést is szenvedtem, de nem ez rontotta el az ételt, hanem az, hogy a bors egy kicsit megcsúszott. Ennek ellenére, elfogyott sőt, valakinek még ízlett is. „Desszert” is megosztotta a társaságot. A vodkába áztatott gumimaci, nem mondható klasszikus édességnek. Sokan erősnek találták, azért elkopott pár darab. Hátsásukra egyre hangosabb lett pár ember, és mivel túl jó környéken lakunk a szomszéd rendre utasított minket. 10-ből 8,4 pontot kaptam, ami jelenleg egy megosztott 3. helyre elegendő (4-ből).
Nem rossz dolog ez a főzés, csak túl időigényes. Egyszerűbb a hűtőből elvenni a kaját.