Hát sajnos korántsem úgy telt, ahogy terveztem. Kb. 1/5-d tanultam meg, amit szerettem volna, kedvem se volt meg más is bekavart, de már annyira kellet egy kis semmittevés, hogy nagyon jó esett. Elmélkedtem egy kicsit a jövőn eldöntöttem végleg, így a leadási határidő előtt kb. másfél hónappal, hogy hogyan legyen a továbbtanulás. A sorrend pedig a következő: 1. Pécs orvosi, 2. Pest orvosi, 3. Szeged orvosi. Már csak azon gondolkoztam mi legyen még, de arra jutottam, hogy, mivel egyre biztosabb vagyok, hogy nem vesznek fel idén (az orvosira), és egy olyan egyetemre ahova igazából nincs kedvem elmenni, egy olyan szakmát tanulni, ami azt se tudom mi, pedig semmi értelme nincs. Úgyhogy várok egy évet. Nem mondom, hogy nem fogok megtenni mindent, hogy nem fogom, széttanul az agyam, de inkább szopok Kanizsán a Mezőbe irodavezető képzésen egy évet (diákigazolványért, családi pótlékért), minthogy életem hátralévő részében tegyem. Természetesen, ha látom, hogy nincs remény, akkor elmegyek valahova a biosz-, kémiatudásommal, kitanulok valamit 4 év alatt, keresek majd úgy is, de akkor legalább megpróbáltam, azt nem úgy álltam neki, hogy „áhh, nem jelölöm meg, úgysem vesznek fel”. Már csak azt remélem, hogy miután felvettek és nyelem a G-vitamint, már pár féléve, nem basznak ki.
Kicsit szomorkás lett ez a bejegyzés, de ilyen a hangulat. De egy hír tegnap nagyon felvidított, amit most nem találok a neten, de a Kanizsarádión hallottam, úgyhogy tuti biztos információ. Sajnos, minden évfolyam rontott tanulmányi eredményein, egy felmérés szerint, csak a negyedikes diákok értek el jobb eredményt, mint a tavalyiak, méghozzá a reáltárgyakban. Én, mint ennek a rétegnek egyik harcos, a gratulálok nekünk, de ez most lehet, hogy nekem szar, mert erősebbek az ellenfelek?